|
|
Lontov - Kulturális örökség
Látnivalók
A falu fölötti temetődombon áll Lontó kis
római katolikus temploma. A 18. század elején
épült barokk stílusban; 1742-ben Szentelték fel Szent Anna
tiszteletére. A templomnak eredetileg fa fatornya volt, mely az idők
folyamán tönkrement.


A fából faragott szószék késő barokk munka
a 18. század második feléből. Ugyanebből
a korból való a vörös márvány
szenteltvíztartó. A főoltár 19. századi munka,
melydt a századforduló táján a Jekelfalussy
család újíttatott fel.


A templom melletti ácsolt fa harangláb egyik harangja 1752-
ből való. A barokk harangot Esztergomban öntötték.


Érdemes szétnézni a templom körüli temetőben
is, ahová közel háromszáz éve temetkeznek a
helybeliek. Ebben a temetőben van Podhorszky és a Jekelfalussy
családok sírboltja, nyugszik többek közt Rajner Pál
volt belügyminiszter, Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter, Jekelfalussy
József statisztikus és sokan mások, régi nemesi
családok tagjai.


Első világháborús emlékmű
Az I. világháborús emlékmű 1928 -1929-bren
készült Léván, Lőwinger kőfaragó
műhelyében. Alapját és keretét a helybeli Molnár
Géza kőművesmester készítette. A
vaskerítés a szetei Szarvák kovács munkája.

Második világháborús emlékmű
Az 1996-os I. falunap alkalmából lett felszentelve a II.
világháborús emlékmű. Alkotója Milan
Jesenský
túrócszentmártoni építész. Az
emlékműn 43 a háborúban elesett helyi lakos neve
található.

Személységek
Boronkay Lajos (1810-1863)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1810. április 21-én született a Bars megyei Füssön.
► Édesanyja korai halála miatt nagyanyjánál
nevelkedett Felsőterényben .
► Selmecen és Léván végezte
középiskoláit, majd jogot tanult..
► 1835-ben a Selmeci járás alszolgabírója.
► Tevékeny részt vállal a Honti Kaszinó
munkájában is, s rövidesen az megye második
főjegyzője.
► Szabadelvű politikus volt, a Honti ellenzéki párt tagja.
► 1848-ban Kossuth kormánybiztosa lett, s komoly munkát
végzett a hadsereg élelmezése terén. A szabadság-
harc ügyét Világosig követte. S bár
megtehette volna, hogy a bukás után
külföldre menekül, itthon maradt.
Elfogták őt, s hosszú ideig raboskodott. Később
házi fogságra változtatták a
büntetést, melynek
értelmében
Tésáról nem mozdulhatott ki.
► 1861-ben megválasztották az ipolysági
választókerület országgyűlési
képviselőjévé.
► Boronkay házassága révén került a
tésai kastélyba, de már ezt megelőzően is a
megyében, Lontón lakott.
► 1863. november 20-án Tésán hunyt el.
Róla írták
------------------------------------------
Gyürky Antal: Ötvennégy év Hontvármegye
történetéből. 1820-tól 1874-ik évig.
Vácz
„Egyike volt a megye legkitűnőbb, legszebb jellemű,
munkás és hazafias érzelmű férfiainak, ki polgári
erényei
és lángoló honszeretete által oly nevet szerzett
magának e megyében, melyet a késő nemzedék is
mindenkor hálával
és tisztelettel fog említeni.” [1]
Fejérváry Miklós (1811-1895)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► Románfalvi Fejérváry Miklós 1811. május 27-
én született Pesten, édesanyja a szülésbe belehalt.
► Nevelését gróf Teleki László
(1811–1861) anyja, Johanna vállalta magára.
► 1829-ben, amikor apja is elhunyt, a Dvornikovichok lontói birtokára
került.
► Fejérváry a reformkori Hont megye jeles egyénisége
volt. Már fiatalon ő lett a honti ellenzék egyik
vezére
► Ő volt az ipolysági kaszinó
indítványozója, a honti gazdasági egyesület
létesítője, a honti történelmi és
népnevelési társulat megalkotója.
► Neve ott szerepelt azon a listán is, amely a Hont Megyei Ritkaságokat
Gyűjtő Társulat Magyar Nemzeti
Múzeumnak átadott tárgyait tartalmazza. Fejérváry
többek közt Hontban gyűjtött mamutfogakat, Lontón
előkerült kőkori tárgyakat adományozott a nemzet
intézményének.
► 1834-ben a müncheni Bajor Királyi Könyvtárban
felfedezte korabeli írásbeliségünk egyik értékes
darabját,
a Müncheni- vagy Jászay-kódexet. Ez tulajdonképpen az 1410-es
Huszita Biblia másolata.
Tartalmazza az Újszövetség négy teljes
evangéliumát. A kézirat elejére kötött 12
hártyalapon az első
magyar nyelvű kalendárium látható, az ünnepek és
szentek magyar nevével. A Müncheni-kódex másolója
Németi György volt, aki a munkát 1466-ban fejezte be a moldvai
Tatroson.
► 1843-ban Fejérváryt az országgyűlés egyik
honti követének választották.
►1845-ben azonban egy Bécset kiszolgáló megyei
adminisztrátor miatt hátat fordított a politikának.
► 1851-ben hagyta el Magyarországot. Mielőtt Amerikába
telepedettvolna le, Brüsszelben megismerkedett
báró Jósika Miklóssal, kivel életre szóló
barátságot kötött, s levelek tucatját
váltották egymással.
► 1895. szeptember 19-én halt meg messze idegenben, Davenportban.
Hirschberg Ferenc (1905-1967)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1905. december 19-én született Ipolyvisken.
► Zsidó családból származik.
► Édesapja Hirschberg Géza földbérlő,
édesanyja Markstein Ida.
► Pozsonyban érettségizett 1923-ban, majd Brünnben folytatta
tanulmányait.
► 1927-ben végzett, és az oroszkai cukorgyár
gazdaságában kapott munkát.
► 1937-ben Lontóra került, ahol László
bátyjával közösen bérelte az egykori Jekelfalussy birtokot
új tulajdonosától,
a lévai dr. Vidličkától.
► 1942-ig irányította nagy szakértelemmel a 700 holdas
hajdani mintagazdaságot. Ekkor munkaszolgálatra hívták be,
és kevéssel a második világháború vége
előtt a matthauseni haláltáborba vitték.
► 1945-ben innen tért vissza Lontóra, majd Ipolyságra, hogy
megkeresse 1943-ban elhunyt édesanyja sírját. Itt
értesült apja és Erzsébet húga (Kinszky
Lászlóné), valamint unokaöccsei
halálhíréről. Mindannyian
Auschwitzban vesztek el.
► A magyar mellett hibátlanul beszélt szlovákul,
németül, de cigányul is megértette magát.
► A háború után fivérével,
Lászlóval együtt Lontón szerettek volna új életet
kezdeni. A kialakulóban levő politikai helyzet miatt azonban mégis
inkább Budapestre költöztek, s a húsiparban kamatoztatta
szakmai tudását. Dolgozott a Kaposvári Húsüzemben, a
budapesti László Lajos és Gyula Hentesárugyárban, a
Józsefvárosi Húsipari Vállalatnál, végül a
Terimpex osztályvezetőjeként haláláig
irányította a magyarországi szarvas marha-, ló- és
sertésexportot.
► 1952-ben belügyminisztériumi jóváhagyással
nevét Szlovák Ferencre változtatta.
► 1952. decemberében feleségül vette Klein Éva
tanárnőt.
► Mindössze 62 évet élt. A városmajori Sebészeti
Klinikán hunyt el 1967. december 4-én. Nyughelyét gránit
sírkő jelzi a Budapesti Központi Izraelita temetőben.

Jekelfalussy József (1849-1901)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1849. október 9-én született Rimaszombaton.
► Édesapja ügyvéd volt, Jekelfalván és Feleden
birtokos.
► Feledről Lőcsére költözött a család.
► Iskoláit Lőcsén (német nyelvű
gimnázium), Eperjesen és Nagyszombatban (érseki
főgimnázium - érettségi)
végezte.
► 1869-től 1873-ig a budapesti egyetemen jogot és egyidejűleg
statisztikai tanfolyamot hallgatott.
► 1869-ban belépett a Földmívelés-, ipar- és
kereskedelemügyi minisztérium statisztikai osztályába
díjnokként, s elvégezte az ekkor indított statisztikai
szaktanfolyamot.
► Pályafutását 1871-ben az Országos Statisztikai
Hivatalnál mint gyakornok kezdte, melynek 1888-tól
aligazgatója.
► 1874-ben jogi doktorátust és ügyvédi
diplomát szerzett.
► 1876-ban segédfogalmazóként részt vett a
budapesti nemzetközi statisztikai kongresszuson.
► 1878-ban a monarchia 200.000 embert mozgósított a boszniai
háború miatt, köztük Jekelfalussy
Józsefet is. Boszniából visszatérve még abban az
évben feleségül vette Podhorszky Györgynek, Hont
vármegye alispánjának leányát, Erzsébetet.
► 1881-ben miniszteri titkár.
► Legelső tanulmányát (Magyarország
műveltségi állapotai) a Budapesti Szemle adta közre 1882-ben.
► 1883-ban akadémiai jutalomban részesült
Községi pénzügyek főbb eredményei
című munkájáért.
► Keleti Károlynak 1892-ben történt
elhalálozása után, július 14-étől miniszteri
tanácsos és az Országos
Statisztikai Hivatal igazgatója lett.
► Nevéhez fűződik a hivatalos magyar statisztika bizonyos
mértékű megreformálása és
pozícióinak
megszilárdítása.
► A Magyar Tudományos Akadémia 1888-ban levelező, 1892-
ben pedig rendes taggá választotta.
► 1898-ban az ország költségvetéséből
megépíttette a Statisztikai Hivatal központi
épületét.
► 1889-től 1895-ig a Közgazdasági Szemle szerkesztője.
► 1901. február 12-én halt meg Budapesten, a lontói
temetőben helyezték őt örök nyugalomra a családi
sírboltban.
► Cikkei a Nemzetgazdasági Szemlében, a Budapesti
Szemlében, a Közgazdasági Szemlében jelentek meg.
► Tagja volt a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek és
számos más hazai és külföldi tudományos
társaságnak.
► Korszerűsítette a népszámlálások
és helységnévtárak szerkesztésének
módszereit, létrehozta a kormány-
jelentés intézményét, megteremtette a
mezőgazdasági statisztikát, megszervezte az első
országos cigány-
összeírást és foglalkozott a bűnügyi statisztika
szerepével és fontosságával is
Művei
-------------------------
Magyarország műveltségi állapotai (1882)
Népünk hivatása és foglalkozása az 1880-ban
végrehajtott számlálás szerint (1882)
A Szent István korona országainak népessége (1882)
A községek háztartása és pótadójuk
1881-ben (1883)
A községi pénzügy főbb eredményei
hazánkban (1883)
Hazánk bűnügyi statisztikája, 1873-80 (1883)
Tanulmányok népünk életviszonyairól (1884)
A nemzetiség (1884)
Magyarország népességének megoszlása (1884)
Magyarország népességi statisztikája (1884)
Magyarország háziipara az 1884. év elején (1885)
Magyarország malomipara 1885. év elején (1885)
Magyarország iparstatisztikája 1885-ben (1886)
Fogházaink állapota (1887)
A fonó- és szövőipar szerepe áruforgalmunkban
és teendőink (1889)
Adatok a fonó- és szövőipar állása és
forgalmáról (1889)
Néhány szó jövő
népszámlálásunkról (1890)
A kereskedelemügyi miniszternek 1889. évi
működéséről a törvényhozás
elé terjesztett jelentése (1890)
A vasutak szerepe állami háztartásunkban (1891)
Statisztika és logika (1891)
A magyar korona országainak helységnévtára (1892)
Keleti Károly emlékezete (1892)
Emlékbeszéd Keleti Károly fölött (1893)
Az államtudományok oktatása és állami
életünk igényei (1894)
Az új agrár statisztika (1894)
Értelmiségünk és a magyarság (1894)
Az ezredéves magyar állam és népe (1896)
Az MTA Nemzetgazdasági Bizottságának
megbízásából Vargha Gyulával közösen
szerkesztette a Közgazdasági
és Statisztikai Évkönyv című sorozatot (1887-1894).
Születésének 150. évfordulója
--------------------------------------------------------------------------------------------------------
------
„1999-ben már falunap keretében emlékezett meg
Lontó népe Jekelfalussy József jogtudor 150.
születésnapjáról.
A szentmisével és koszorúzással egybekötött
ünnepséget a budapesti Központi Statisztikai Hivatal (KSH) akkori
munkatársai is megtisztelték jelenlétükkel. Dr. Dányi
Dezső (1921-2000) akadémikus, nemzetközi hírű
demográfia kutató rövid előadásban méltatta
Jekelfalussy József életét és
mukásságát, Dr. Mellár Tamás, a KSH elnöke a
sírboltnál emlékezett nagynevű elődjére, Dr. Jeney
Zsuzsa, a KSH Levéltárának igazgatónője pedig az
emlékkiállítást nyitotta meg.
A baráti szálak a tudományos intézet és Lontó
között a mai napig sem szakadtak meg: 2000. november 2-án a falu
küldöttsége részt vehetett a Magyar Tudományos
Akadémia megalakulásának 175. évfordulója
alkalmából az MTA Statisztikai Bizottsága által szervezett
tudományos ülésen, ahol tartalmas előadások hangzottak
el a magyar statisztikus akadémikusokról.” [1]
Jekelfalussy Lajos (1848-1911)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1848. október 1-jén a zemplén megyei Szacsur
községben született.
► Nagyapja, Jekelfalussy József császári és
királyi kamarás 20.000 forinttal járult a Ludovika
alapításához és 10 – 10.000 forintot
adományozott a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti
Színház céljaira.
► 1869. szeptember 16-án az eperjesi 37. számú
honvédzászlóaljhoz avatták fel.
► 1869. október 24-én hadnaggyá nevezték ki.
► 1876-78-ban a hadiiskola hallgatója volt.
► 1879-80-ban tanár volt a Ludovika Akadémián,
később a honvédelmi minisztérium
ügyosztályába került.
► 1890-ben ezredessé, 1892. október 16-án a
szatmári 12. honvédgyalogezred parancsnokává
nevezték ki.
Ekkor kapta elismeréséül a Vaskorona-rendet.
► 1894-ben a debreceni 80. gyalogdandár parancsnoka volt.
► 1896-ban vezérőrnagy lett, három év múlva a
székesfehérvári V. honvédkerület
parancsnokává neveztetett ki.
► 1901-ben a Lipót-renddel tüntette ki Ferenc József.
► 1905-ben császári és királyi
altábornaggyá léptette elő.
► Az alkotmánypárt tagja volt.
► 1906-ban a zólyomi kerület képviselője.
► A Wekerle-kormány (1906-1910) honvédelmi minisztere.
► 1911-ben halt meg.
► Kastélya volt a faluban, s ma a lontói temető családi
sírboltjában pihen.
Kaas Ivor (1842– 910)
Családja
------------------------------------
► Édesapja Kaas Ede báró, főhadnagy a Walmoden
nevű német lovasezrednél.
► Édesanyja Ivánka Ida, Ivánka Zsigmond és
Ivánka Imre nővére.
► Felesége Lónyay Ilona (1848 – 1934).
► Fia Kaas Albert báró, egyetemi tanár.
► Lánya Kaas Klementina bárónő, kinek férje
Ambrózy Gyula, államtitkár.
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1842. január 24-én született Lontón.
► Apai részről dán eredetű családból
származott.
► A család Farmoson, Pestmegyében telepedett le.
► Középiskolába Pozsonyban és Szarvason járt.
► 1859-től a pesti egyetemen jogot tanult.
► 1860. március 15-i, a Forinyák Géza halálos
sebesülését okozó tüntetés során
több fiatallal, valamint
Táncsics Mihállyal együtt letartóztatták - Budán
7 hónapot töltött börtönben.
► 1863 és 65 között egy amszterdami bankház
alkalmazottja.
► 1866-ban a pesti városi számvevőségnél
díjnok.
► 1866. decemberétől a Jókai Mór szerkesztette Hon
szerkesztőségi munkatársa.
► 1867. szeptemberétől báró Podmanyiczky Frigyes
Hazánk című lapjának a munkatársa.
► 1868-70 között részt vett egy kelet-ázsiai
expedícióban (Sziám, Kína, Japán).
► 1870-től a Miniszterelnökség
sajtóirodájában fogalmazó.
► 1871-75 között a Reform szerkesztőségi
munkatársa.
► 1875-től 1894-ig a Pesti Napló főmunkatársa.
► 1875-től a hátszegi választókerület
országgyűlési képviselője. 1888-1892 között
Budapest IV. kerületét,
1903-tól a nyitrazsámbokréti választókerületet
képviselte a magyar parlamentben
► 1881-től főmunkatársa az általa is alapított
Budapesti Hírlapnak.
► 1903-tól az Alkotmány munkatársa
► A Magyar Államban, a Tiszántúlban, a Pressburger Tagblatt-
ban, és a Magyarországban is jelentek meg
cikkei.
► 1907-től a Petőfi Társaság tagja.
► 1909-ben elnyerte az Akadémia Bródy Zsigmond-
díját
► 1910. december 29-én halt meg Budapesten. A Kerepesi úti
temetőben van eltemetve. Sírverse:
„Dánia vadviharos talaján hajtott ki családfád
S tégedet ősi hazánk nagyjai közt szeretnék.
Lelked a zord észak viharát hordozta magában
Míg rá fényes egünk hinte derüs ragyogást.
Igy nyer acélos erőt aranyos színt mesteri tollad
Irtva tiporva gonoszt, védve a szent ideált.
Krisztusi hit igazát epekedve, rajongva kerested
S mint a szelid szeretet, otthonod éke vala.”
(Raffay Sándor)
Művei
----------------------------
A Keletázsiai expedíció (Pest, 1869)
Ítélet napja (szomorújáték, Bp., 1876)
A buddhizmus és a halottjai (tanulmány, 1873)
Róla írták
---------------------------------------
1903. december 4-én a Pesti Hírlap parlamenti
tudósítója írta:
"A harcos ellenfelek fáradtan gyülekeztek az ülésteremben.
Az ellenzéki oldalon harmincan, a kormánypárti részen
pedig százan vannak. Ennyi bőven elegendő volt ahhoz, hogy az
ellenzék követeléseit a kormány-párt leszavazza, vagy
elvesse. (...) A folyósón a kormánypártiak
összebújnak egy-egy sarokban, nagyon kicsi emberek, nagyon fontos
államférfiúi arcokat, mondhatnók ábrázatokat
vágnak, azon az alapon, hogy mindenkinek olyan pofája van, amilyet
vág, tehát államférfiúi képet is lehet szerezni,
ha az ember olyat vág. (...) A névszerinti szavazás közben
megint Makkai Zsigmond rendezett egy kisebb fajta szenzációt, amikor
báró Kaas Ivor nevét olvasták. Felkiáltott gróf
Esterházy Mihály jegyzőhöz:
- Ez nem igazság! Amikor más grófnak és
bárónak nevét olvassák, akkor meghajolnak és most
báró Kaas
Ivor őnagyságának azt se mondják, hogy báró
és nem is hajolnak meg!
- Vizet! Vizet! Zuhanyt! - kiáltották a jobboldalról.
Perczel Dezső Házelnök rácsengetett és
rendreutasította:
- Mégsem engedhetem - felelte Makkai Zsigmond - az nem igazság, hogy a
mi bárónkat másképpen olvas-
sák, mint a többi bárókat.
- Még egyszer rendreutasítom - csengetett rá Perczel.
- Ki kel vinni! Ki kell vinni! - javasolták jobb felől.
- Mit kell kivinni?- tudakolta Makkai.
Makkai Zsigmondra ráfogták, hogy erősen működik benne
a spiritusz és kicsalták a folyósóra. azután ott folytatta
az
agitációt, de olyan hangosan, hogy senki se mert a közelébe
menni. Bizonyos emberi és állati testrészeket nagy
előszerzettel emlegetett. Képviselő társai végül
nagy nehezen elcsalták egy kávéházba. Az ülést
tovább tartották."[1]
Ady Endre: SZELÍD, ÚJ JEGYZETEK II. (Szegény Kaas Ivor)
Kaas Ivor bárót olyan kitüntetés érte, ami csak
igazán nemes, poétaszerű, rendkívüli embereknek szokott
kijárni. Tudniillik halála után engedik teljesülni olyan
vágyát, ami életében a megbékülés,
elégültség illatos örömével fogta volna
körül a szívét. Milyen kínosan büszkeséges,
nagy vágy a volt az ő dán
katonabáróságának magyar bárói
elismertetése - a családja számára. Nem volt
közönséges ember, s meg kellett előbb halnia, hogy nagy
vágya teljesült,
s én mégis olyan nagyon sajnálom az ilyeténképpen
dicsőségességig jutott, szegény, halott Kaas Ivort.
(Világ, 1912. május 16.) [2]
Keszler József (1846–1927, újságíró,
író, színikritikus) 1873. május elsején, a
megnyíló Párizsi Világkiállításra Kaas
Ivor társaságában utazik el Franciaországba,
tudósítónak. Kaas Ivorról nyilatkozva mondja, hogy: "...
ő kalauzolt el
a gyönyörű tárlaton, ő nyitotta meg szemeimet a
művészeteknek, ő érttette meg velem a
művelődés szépségét és minden
nagyságát... ő keltette bennem az élet tiszta
élvezeteinek becsülését és
kívánságát..."[3]

Rajner Pál (1823-1879)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1823. február 28-án született Pesten.
► Bécsben tanult a Theresianumban.
► 1844-ben az udvari kancellária gyakornoka, majd tiszteletbeli
fogalmazója lett.
► 1848-ban a földművelés-, ipar- és
kereskedelemügyi minisztériumban fogalmazó, a
szabadságharcban
Ivánka Imre, majd Guyon Richard hadsegédje.
► 1861-ben Hont vármegye alispánja.
► 1865-től az Ipolysági választókerület
országgyűlési képviselője.
► 1867-ben Heves vármegye királyi biztosa
► 1868-ban Bars vármegye főispánja.
► 1869. okt. 21-től, 1871. febr. 10-ig Andrássy
kormányának belügyminisztere.
► Súlyos idegbaja miatt lemondott, de mint a Deákpárt
hű tagja ezután is tevékeny részt vett a
közügyekben.
► Az 1872. választások alatt a párt végrehajtó
bizottságának egyik tagja volt.
► A választások után eltávozott a
fővárosból s egy férfi rokona
társaságában élt Lontón, ahol 1879.
szeptember 9-én önkezűleg vetett véget életének.
Közvetlenül a templom melletti sírboltban van eltemetve.

Rakovszky Béla (1860-1916)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1860-ban született Pozsonyban.
► Középiskoláit és a jogot
szülővárosában elvégezvén, a diplomáciai
pályára lépett.
► Működését Egiptomban kezdte az ottani
osztrák-magyar diplomáciai ügyvivőségnél.
► Később Zanzibárban volt tanulmányúton.
Ekkor Bismarck herceg javaslatára Kálnoky külügyminiszter
beosztotta
Knorr német tengernagyhoz, aki kiegyenlítette a
Németország és a zanzibári szultán között
felmerült differen-ciákat.
A két fél között létrejött szerződést
Rakovszky szövegezte.
► Ezután a teheráni osztrák-magyar
követségnél ügyvivő lett, majd Kállay
külügyminiszter kívánságára beosztották
a közös pénzügyminisztérium boszniai
osztályába, ahol a muzulmán műipar
fejlesztésével bízatott meg. Kállay
megbízásából ekkor ismét Perzsiába
és Beludzsisztánba ment muzulmán műtárgyakat
gyűjteni a szerajevói múzeum
számára.
► Később ismét kiküldetett Ázsiába a
magyar és az osztrák kormány, valamint a boszniai
kormányzat megbízásából
a keleti lótenyésztés tanulmányozására.
► Azután a konstantinápolyi nagykövetségnél
és a belgrádi követségnél szolgáit,
később Kairóban, majd
Buenos-Airesben osztrák-magyar diplomáciai ügyvivő volt,
azután a kormány megbízásából
földkörüli útra indult.
► Újjászervezte az osztrák-magyar diplomáciai
és konzuli kart Dél- és Közép-Amerikában.
► Ezután a párizsi osztrák-magyar
nagykövetséghez került, előbb mint
másodosztályú, majd mint első osztályú
követségi tanácsos.
► Beszél magyar, német, francia, olasz, spanyol, angol, perzsa, arab
és török-tatár nyelven.
► A francia becsületrend tisztje s a Lipót-rend lovagkeresztese
és a porosz vörös sasrend birtokosa.
► Utazásairól 1894-ben az Országos Kaszinóban
felolvasást is tartott.
► Az 1906. évi általános választások
alkalmával képviselővé választották a
zsámbokréti kerületben.
► 1910-ben a keszthelyi kerület választotta meg.
► Egyik lakhelye a lontói Rakovszky-kúria volt, mely híres volt
könyvtáráról is: közel 8000 kötetet őriztek itt,
köztük
49 ősnyomtatványt és több eredeti unikumot.
► 1916. szeptemberében halt meg.

Rakovszky István (1832-1891)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1832. június 16-án született Pozsonyban.
► Rakovszky István királyi táblai ülnök és
Gaszner Seraphin fia.
► Tanulmányait végezvén Lontón
gazdálkodott.
► A Szent sír-rend középkeresztese és a pápai
szent Gergely-rend lovagja volt.
► 1891. december 28-án halt meg Pozsonyban.
Cikkei
-------------------------
Hont vármegye régi tisztviselőinek emlékezete (1860,
Új Magyar Múzeum)
Sághi prépostság emlékezete (1863, Magyar Sion)
Pozsony egyházai (1865, Magyar Sion)
Drégely vára emlékezete (1862, Magyar Tudományos
Értekező)
Pozsonyiak két régi egyháza: Szent Lőrinczről nevezett
egyház és a Szent Mihályról nevezett egyház (1862,
Magyar Tudományos Értekező)
Torna várának történeti vázlata(1862, Magyar
Tudományos Értekező)
Adalékok a magyar ágyúk történetéhez (1875,
Századok)
Alterthümliche Überliefereungen von Pressburg (Pressburger Zeitung)
Munkái
-------------------------
Pozsony sz. k. város rövid története (1865, Pozsony)
Das Pressburg Rathhaus und der Stadtrath, dessen Geschichte, Entwickelung und
Verhältnisse im Mittelalter.
Nach archivalischen Quellen zusammengestellt aus den alterthümlichen
Überlieferungen von Pressburg
(1872, Pozsony)
Szeniczey János (1824-?)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1824. február 18-án született
Drégelypalánkon.
► Középiskolai tanulmányait Léván (1838), majd
Pozsonyban (1839-1840) végezte.
► Ezután bevették az esztergomi papnövendékek
közé.
► Bölcsészetet Nagyszombatban tanult.
► 1845-től Keszthelyen gazdagyakornok.
► 1846-47 között Pesten állatorvosi tanulmányokat
végzett.
► 1847. októberétől gr. Forgách Miklós hont-
viski uradalmában mint gazdasági írnok tevékenykedett
► 1848-ban beállt a honvédek közé.
► 1850-51 közötti marhavész idején mint okleveles
állatorvos.
► 1852-56 között Lontón volt kasznár.
► 1857. január 1-én vette át Lónyay Gábor
nagylónyai gazdaságát.
► Írt a M. Gazdába (1847), a Gazdasági Lapokba (1851,
1857-72), a Falusi Gazdába (1857), a Gazdasági
Közlönybe (1869-70)
Thék Endre (1842-1919)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► Orosházán született 1842. november 1-jén.
► Az elemi iskola után asztalos szakmát tanult.
► A békéscsabai Langi-féle műhelyben
állítólag Munkácsy Mihállyal egyidőben
inaskodott.
► Ezután először a fővárosba, majd 1860
körül Párizsba ment, ahol hosszabb időt töltött a
műbútorgyártás tanulmányozásával.
► Hazatérve Budapesten szerény műhelyt nyitott.
► Néhány évvel később
megvásárolta az Üllői úton működő
Tauszig-üzemet, melyet később több száz főt
foglalkoztató, gőzgépeket alkalmazó gyárrá
fejlesztett.
► Üzeme 1885-re Magyarország legnagyobb és legjobban
berendezett bútorgyárává vált, melynek
működését az 1890-es években
zongoragyártásra is kiterjesztette, s ezzel lerakta az alapját az
első nagyobb szabású magyar zongoragyárnak. Gyára
készítette az Operaház, a Tőzsde, a Kúria, a
Károlyi- és a Wenckheim-palota berendezését is. A
gyár nevéhez fűződik a Rippl-Rónai József
által tervezett budai Andrássy-palota
ebédlőberendezésének elkészítése is.
► 1896-ban vásárolt Lontón birtokot. 1300 magyar holdon
gazdálkodott, a birtokot szakszerűen műveltette.
A Mathényiaktól megvette a hajdani Szentiványi-kastélyt is.
► 1897-től alelnöke volt az Országos Iparegyesületnek.
► Orosházán 1902-ben tanoncotthont létesített (15
szakmát oktattak) és megalakította az első
tanoncszövetséget.
► Az Ipartestületek Országos Szövetségének
elnöke s a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának az alelnöke
volt.
► 1919. június 8-án halt meg Budapesten.
► Halála után az üzem először a
Tűzoltó utcába költözött, majd 1938-ban
végleg bezárt.

Beöthy Lidia (1903-1951)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1903. január 3-án született Budapesten.
► Édesapja, Beöthy László, az akkori Király
Színház igazgatója.
► Érettségi után hosszabb ideig a Gyermekvédő
Ligánál dolgozott.
► Az 1930-as években Beöthy Baba néven a bp.-i
rádió bemondója és rendezője.
► 1935-ben a Vígszínház szerződtette.
► 1936–37-ben a Belvárosi és a Művész
Színházban szerepelt.
► 1939-ben egy amerikai filmes cég bp.-i dramaturgnak szerződtette.
► 1945 után ismét a rádió alkalmazta.
► Fordítóként, dramaturgként is ismert.
► Egy ideig az ő tulajdonában volt a lontói Szentiványi-
kastély, s gyakran tartózkodott itt.
► A falusiak csak „Böjti Babaként“ emlegetik.
► Budapesten halt meg 1951-ben.
Filmjei
----------------------------
• Budai cukrászda (1935)
• Az Aranyember (1936), rendező: Gaál Béla
• Évforduló (1936)
• A kölcsönkért kastély (1937), rendező: Vajda
László
• Marika (1937), rendező: Gertler Viktor

|