Medveďov - Történelem

Medve község történelme

Medve község ősi település, átkelőhely a Nagy-Duna bal partján, Szlovákia délnyugati csücskében, a Csallóközben, azon belül is a Csilizközben terül el. Az első írásos emlék a falu létezését illetően 1252-ből származik Villa Medwe néven. Ebben az időben Pozsony vármegyéhez tartozott; itt vezetett a folyón keresztül a Pozsonyba vivő postaút. A XIX. században gőzkomp közlekedett, ma azonban már híd ível át a Dunán, amit 1939-ben kezdtek építeni és ünnepélyes átadására 1943. március 15-én került sor.

A későbbiekben a falu két néven is szerepel Nagy-, illetve Egyházas-Medve és Kis-Medve, mely utóbbi egyes oklevelekben Kenderes-Medve néven is szerepel. A falu nevének magyarázatával kapcsolatban több feltevés is ismeretes. Egyesek szerint egy ősrégi családnévről kapta nevét. Mások szerint medvék éltek ezen a helyen, és a név innen ered.

A 13. század végén a Héderváry család birtokába került. A 20. század elejéig Győr vármegyéhez tartozott.

A Duna bal partján, a Győrrel szemközti oldalon fekvő községet a török teljesen elpusztította. Ez időben pusztult el Medve ősi katolikus plébániatemploma is, melyről a Pázmány-féle jegyzék is mint ősi templomról beszél, s mely egyike lehetett a Csallóköz első templomainak; minden bizonnyal ez volt a csilizközi falvak első temploma.

Az 1609. évi összeírás mindkét településen csak halásztanyákat emleget.

A török kiűzése után a Héderváry- Viczay család Kenderes-Medvét nem, de Egyházas-Medvét felújíttatta, s ide az uraság németeket telepített, akik a falut Weisskirchennek (fehér templomnak) nevezték el.

Történelme folyamán mindvégig a Héderváry grófok birtoka volt. A győri káptalan csak később jutott itt gazdasághoz. Ennek a helyét őrzi a mai napig az „Apáti“ elnevezés, ahol szőlőtermeléssel foglalkoztak.

Medve pecsételt okirata 1780. január 8-án kelt. Benne az 1733- as évszám látható. Alatta két ovális helyeződött el: az egyiknek a peremére M. E. /a község első és utolsó két betűje/ betűk kerültek, alatta /feltehetően egy csoroszlya; a másik oválisba egy felfordított lebegő ekevasat rajzolt a vésnök úgy, hogy közöttük földből kinövő három kalászos búzaszál áll.

A Medve község kötelékébe letelepedni óhajtókról szóló, 1887. szeptember 30-án kelt oklevélben vízszintesen ovális pecsét látható, felül MEDVE KÖZSÉG, alul PECSÉTJE írással.

A község területe 1046 ha. Lakóinak száma 548.

A község kulturális emléke az 1800-as években klasszicista stílusban felépült egyhajós Szent Anna templom. 1855-ben nagyobb része elpusztult, mivel a tűz martalékává lett. A hívők nagy szorgalmának köszönhetően 1860-ra újjáépítették, és a mai napig ez a templom található meg a falu közepén. 2002. július 26-án, Szent Anna napján templomunk új belső felújítással büszkélkedhetett, ami ezen a napon került felszentelésre.

A templom mellett működött a község iskolája, melynek létezése már a 16. századtól nyomon követhető, melybe a környező falukból is jártak diákok. Napjainkban már sajnos nem működik. A gyerekek a szomszédos faluba, Csilizradványra járnak iskolába, ahova busszal vannak elszállítva.

A lakosság örökös harcban állt a természeti elemekkel. 1895-ben a Duna átszakította a gátat. Olyan mély örvény maradt a helyén, melynek mélységét a mai napig sem sikerült megállapítani. Ez az úgynevezett „apáti gödör“, melynek csak a széle sekély.

1945-ben kezdődött a tömegszervezetek megalakulása. Az elsők között a Csemadok helyi szervezete volt. A szervezet keretén belül színjátszócsoport is működött. A kulturális élet és tevékenység jelentős fejlődésnek indult.

1956 telén a községet jegesárvíz pusztította. A jég megindítását a hídról történő robbantás segítette elő.

A legnagyobb természeti csapás az 1965-ös árvíz volt. A járási és a helyi árvízvédelmi bizottság mindent megtett annak érdekében, hogy a katasztrófát elkerüljék.

Az intézkedések ellenére azonban a Duna Kulcsod község kataszteri határában, az úgynevezett csicsói öreg szivattyúteleptől 1000 méterre nyugatra 1965. június 17-én átszakította a gátat. A bezúduló víz nagy sebességgel áramlott minden irányba. Azonnal megkezdődött a lakosság mentése és kitelepítése. Az árvíz a természet számára is óriási katasztrófa volt. A vadállomány teljesen elpusztult, csupán néhány állat menekült meg. Az ár haragját közgát építésével igyekeztek megfékezni. A hullámtéri oldalon terméskövekkel megrakott uszályokat sűllyesztettek el. Ma egy emlékmű jelzi a katasztrófa helyét, amely a töltésen található.

Az 1970-es évektől a falu lakossága fokozatosan csökken. Több ház ma már csak mint hétvégi nyaraló használatos.

1997. július 13-ra elkészült Medve község címere és zászlaja, amelyeket a templomban szenteltek fel. A község címere zöld színű alapon egy sárga oroszlánt ábrázol. A jobb kezében egy kard látható. A falu határa a Duna hullámterét tekintve tájvédelmi terület.

A táj nyugodtsága ideális környezet a horgászni és pihenni vágyó emberek számára. A község területén keresztül haladó kerékpárút a Bős-i vízierőmű mellett egészen Pozsonyig vezet.

Medve község neve mindenhol ismerősen cseng, és ez annak köszönhető, hogy Pozsonytól Komáromig itt található az egyetlen híd Magyarország és Szlovákia közt,mely „Medve - Vámosszabadi határátkelőhely“ néven használatos.