Medveďov - Történelem
Medve község történelme
Medve község ősi település, átkelőhely
a Nagy-Duna bal partján, Szlovákia délnyugati
csücskében, a Csallóközben, azon belül is a
Csilizközben terül el. Az első írásos emlék a falu
létezését illetően 1252-ből származik Villa Medwe
néven. Ebben az időben Pozsony vármegyéhez tartozott; itt
vezetett a folyón keresztül a Pozsonyba vivő postaút. A XIX.
században gőzkomp közlekedett, ma azonban már híd
ível át a Dunán, amit 1939-ben kezdtek építeni
és ünnepélyes átadására 1943. március
15-én került sor.
A későbbiekben a falu két néven is szerepel Nagy-, illetve
Egyházas-Medve és Kis-Medve, mely utóbbi egyes oklevelekben
Kenderes-Medve néven is szerepel. A falu nevének
magyarázatával kapcsolatban több feltevés is ismeretes. Egyesek
szerint egy ősrégi családnévről kapta nevét.
Mások szerint medvék éltek ezen a helyen, és a név
innen ered.
A 13. század végén a Héderváry család
birtokába került. A 20. század elejéig Győr
vármegyéhez tartozott.
A Duna bal partján, a Győrrel szemközti oldalon fekvő
községet a török teljesen elpusztította. Ez időben
pusztult el Medve ősi katolikus plébániatemploma is, melyről a
Pázmány-féle jegyzék is mint ősi templomról
beszél, s mely egyike lehetett a Csallóköz első templomainak;
minden bizonnyal ez volt a csilizközi falvak első temploma.
Az 1609. évi összeírás mindkét
településen csak halásztanyákat emleget.
A török kiűzése után a Héderváry-
Viczay család Kenderes-Medvét nem, de Egyházas-Medvét
felújíttatta, s ide az uraság németeket telepített, akik a
falut Weisskirchennek (fehér templomnak) nevezték el.
Történelme folyamán mindvégig a
Héderváry grófok birtoka volt. A győri káptalan csak
később jutott itt gazdasághoz. Ennek a helyét őrzi a mai
napig az „Apáti“ elnevezés, ahol
szőlőtermeléssel foglalkoztak.
Medve pecsételt okirata 1780. január 8-án kelt. Benne az 1733-
as évszám látható. Alatta két ovális
helyeződött el: az egyiknek a peremére M. E. /a község
első és utolsó két betűje/ betűk kerültek,
alatta /feltehetően egy csoroszlya; a másik oválisba egy
felfordított lebegő ekevasat rajzolt a vésnök úgy, hogy
közöttük földből kinövő három
kalászos búzaszál áll.
A Medve község kötelékébe letelepedni
óhajtókról szóló, 1887. szeptember 30-án kelt
oklevélben vízszintesen ovális pecsét látható,
felül MEDVE KÖZSÉG, alul PECSÉTJE írással.
A község területe 1046 ha. Lakóinak száma 548.
A község kulturális emléke az 1800-as években
klasszicista stílusban felépült egyhajós Szent Anna templom.
1855-ben nagyobb része elpusztult, mivel a tűz
martalékává lett. A hívők nagy szorgalmának
köszönhetően 1860-ra újjáépítették,
és a mai napig ez a templom található meg a falu
közepén. 2002. július 26-án, Szent Anna napján
templomunk új belső felújítással
büszkélkedhetett, ami ezen a napon került felszentelésre.
A templom mellett működött a község iskolája,
melynek létezése már a 16. századtól nyomon
követhető, melybe a környező falukból is jártak
diákok. Napjainkban már sajnos nem működik. A gyerekek
a szomszédos faluba, Csilizradványra járnak iskolába,
ahova busszal vannak elszállítva.
A lakosság örökös harcban állt a természeti
elemekkel. 1895-ben a Duna átszakította a gátat. Olyan mély
örvény maradt a helyén, melynek mélységét a
mai napig sem sikerült megállapítani. Ez az úgynevezett
„apáti gödör“, melynek csak a széle sekély.
1945-ben kezdődött a tömegszervezetek megalakulása. Az
elsők között a Csemadok helyi szervezete volt. A szervezet keretén
belül színjátszócsoport is működött. A
kulturális élet és tevékenység jelentős
fejlődésnek indult.
1956 telén a községet jegesárvíz
pusztította. A jég megindítását a hídról
történő robbantás segítette elő.
A legnagyobb természeti csapás az 1965-ös árvíz
volt. A járási és a helyi árvízvédelmi
bizottság mindent megtett annak érdekében, hogy a
katasztrófát elkerüljék.
Az intézkedések ellenére azonban a Duna Kulcsod
község kataszteri határában, az úgynevezett
csicsói öreg szivattyúteleptől 1000 méterre nyugatra 1965.
június 17-én átszakította a gátat. A
bezúduló víz nagy sebességgel áramlott minden
irányba. Azonnal megkezdődött a lakosság mentése
és kitelepítése. Az árvíz a természet
számára is óriási katasztrófa volt. A
vadállomány teljesen elpusztult, csupán néhány
állat menekült meg. Az ár haragját közgát
építésével igyekeztek megfékezni. A
hullámtéri oldalon terméskövekkel megrakott uszályokat
sűllyesztettek el. Ma egy emlékmű jelzi a katasztrófa
helyét, amely a töltésen található.
Az 1970-es évektől a falu lakossága fokozatosan csökken.
Több ház ma már csak mint hétvégi nyaraló
használatos.
1997. július 13-ra elkészült Medve község
címere és zászlaja, amelyeket a templomban szenteltek fel. A
község címere zöld színű alapon egy sárga
oroszlánt ábrázol. A jobb kezében egy kard
látható. A falu határa a Duna hullámterét tekintve
tájvédelmi terület.
A táj nyugodtsága ideális környezet a horgászni
és pihenni vágyó emberek számára. A
község területén keresztül haladó
kerékpárút a Bős-i vízierőmű mellett
egészen Pozsonyig vezet.
Medve község neve mindenhol ismerősen cseng, és ez
annak köszönhető, hogy Pozsonytól Komáromig itt
található az egyetlen híd Magyarország és
Szlovákia közt,mely „Medve - Vámosszabadi
határátkelőhely“ néven használatos.


|