Banskobystrický kraj   Bratislavský kraj   Košický kraj   Nitriansky kraj   Prešovský kraj   Trenčiansky kraj   Trnavský kraj   Žilinský kraj
 OKRES: Komárno, Levice, Nitra, Nové Zámky, Šaľa, Topoľčany, Zlaté Moravce
Lontov

Základné informácie

Podujatia a akcie

Inzercia v obci

Súčasnosť obce

História

Történelem

Príroda

Kultúrne dedičstvo

Kulturális örökség

Fotogaléria

Mapa

Fórum obce

Firmy v obci

Správy z obce

Dokumenty na stiahnutie


Sekcie E-OBCE.sk

Fórum

Firmy v obciach a mestách

Fotogaléria Slovenska

Erby slovenských obcí a miest

Naša ponuka pre obce a mestá

Cenník reklamy na stránke E-OBCE.sk

Úplný zoznam obcí Slovenska

Kontakt



Inzercia

plusPridať nový inzerát

Odkazy na iné stránky

Clip in vlasy nájdete za najlepšie ceny: Clip in vlasy. Jedine u nás 100% ľudské clip in vlasy.

Dochádzkový systém <<

Región Tekov

Horehronie

Región Hont

Svadobné šaty

Golfové potreby

Internetový obchod iNAKUP.sk špecialista na notebooky asus.

Internetový obchod s LED svietidlami

FreeSpace Portal

Monitoring pracovného času zamestnancov

Nástenné hodiny



TERRA GRATA, n.o. TOPlist
TOPlist
Signatár Európskej charty bezpečnosti premávky na ceste

Počet sekcií:
11786

Počet fotografií:
9382

 

 

 

Lontov - Kulturális örökség


Látnivalók

A falu fölötti temetődombon áll Lontó kis római katolikus temploma. A 18. század elején épült barokk stílusban; 1742-ben Szentelték fel Szent Anna tiszteletére. A templomnak eredetileg fa fatornya volt, mely az idők folyamán tönkrement.  

A fából faragott szószék késő barokk munka a 18. század második feléből. Ugyanebből a korból való a vörös márvány szenteltvíztartó. A főoltár 19. századi munka, melydt a századforduló táján a Jekelfalussy család újíttatott fel.

A templom melletti  ácsolt fa harangláb egyik harangja 1752- ből való. A barokk harangot Esztergomban öntötték.

Érdemes szétnézni a templom körüli temetőben is, ahová közel háromszáz éve temetkeznek a helybeliek.  Ebben a temetőben van Podhorszky és a Jekelfalussy családok sírboltja, nyugszik többek közt Rajner Pál volt belügyminiszter, Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter, Jekelfalussy József statisztikus és sokan mások, régi nemesi családok tagjai. 

Első világháborús emlékmű
Az I. világháborús emlékmű 1928 -1929-bren készült Léván, Lőwinger kőfaragó műhelyében. Alapját és keretét a helybeli Molnár Géza kőművesmester készítette. A vaskerítés a szetei Szarvák kovács munkája.

Második világháborús emlékmű
Az 1996-os I. falunap alkalmából lett felszentelve a II. világháborús emlékmű. Alkotója Milan Jesenský túrócszentmártoni építész. Az emlékműn 43 a háborúban elesett helyi lakos neve található.

 

Személységek

Boronkay Lajos (1810-1863)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1810. április 21-én született a Bars megyei Füssön.
► Édesanyja korai halála miatt nagyanyjánál nevelkedett Felsőterényben .
► Selmecen és Léván végezte középiskoláit, majd jogot tanult..
► 1835-ben a Selmeci járás alszolgabírója.
► Tevékeny részt vállal a Honti Kaszinó munkájában is, s rövidesen az megye második főjegyzője.
► Szabadelvű politikus volt, a Honti ellenzéki párt tagja.
► 1848-ban Kossuth kormánybiztosa lett, s komoly munkát végzett a hadsereg élelmezése terén. A szabadság- harc ügyét Világosig követte. S bár      megtehette volna, hogy a bukás után külföldre menekül, itthon maradt. Elfogták őt, s hosszú ideig raboskodott. Később házi fogságra változtatták a      büntetést, melynek értelmében Tésáról nem mozdulhatott ki.
► 1861-ben megválasztották az ipolysági választókerület országgyűlési képviselőjévé.
► Boronkay házassága révén került a tésai kastélyba, de már ezt megelőzően is a megyében, Lontón lakott.
► 1863. november 20-án Tésán hunyt el.


Róla írták
------------------------------------------

Gyürky Antal: Ötvennégy év Hontvármegye történetéből. 1820-tól 1874-ik évig. Vácz
„Egyike volt a megye legkitűnőbb, legszebb jellemű, munkás és hazafias érzelmű férfiainak, ki polgári erényei
és lángoló honszeretete által oly nevet szerzett magának e megyében, melyet a késő nemzedék is mindenkor hálával
és tisztelettel fog említeni.” [1]

Fejérváry Miklós (1811-1895)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► Románfalvi Fejérváry Miklós 1811. május 27- én született Pesten, édesanyja a szülésbe belehalt.
► Nevelését gróf Teleki László (1811–1861) anyja, Johanna vállalta magára.
► 1829-ben, amikor apja is elhunyt, a Dvornikovichok lontói birtokára került.

► Fejérváry a reformkori Hont megye jeles egyénisége volt. Már fiatalon ő lett a honti ellenzék egyik vezére
► Ő volt az ipolysági kaszinó indítványozója, a honti gazdasági egyesület létesítője, a honti történelmi és népnevelési társulat megalkotója.
► Neve ott szerepelt azon a listán is, amely a Hont Megyei Ritkaságokat Gyűjtő Társulat Magyar Nemzeti
Múzeumnak átadott tárgyait tartalmazza. Fejérváry többek közt Hontban gyűjtött mamutfogakat, Lontón
előkerült kőkori tárgyakat adományozott a nemzet intézményének.
► 1834-ben a müncheni Bajor Királyi Könyvtárban felfedezte korabeli írásbeliségünk egyik értékes darabját, a Müncheni- vagy Jászay-kódexet. Ez tulajdonképpen az 1410-es Huszita Biblia másolata. Tartalmazza az Újszövetség négy teljes evangéliumát. A kézirat elejére kötött 12 hártyalapon az első
magyar nyelvű kalendárium látható, az ünnepek és szentek magyar nevével. A Müncheni-kódex másolója Németi György volt, aki a munkát 1466-ban fejezte be a moldvai Tatroson.
► 1843-ban Fejérváryt az országgyűlés egyik honti követének választották.
►1845-ben azonban egy Bécset kiszolgáló megyei adminisztrátor miatt hátat fordított a politikának.
► 1851-ben hagyta el Magyarországot. Mielőtt Amerikába telepedettvolna le, Brüsszelben megismerkedett báró Jósika Miklóssal, kivel életre szóló barátságot kötött, s levelek tucatját váltották egymással.
► 1895. szeptember 19-én halt meg messze idegenben, Davenportban.

Hirschberg Ferenc (1905-1967)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1905. december 19-én született Ipolyvisken.
► Zsidó családból származik.
► Édesapja Hirschberg Géza földbérlő, édesanyja Markstein Ida.
► Pozsonyban érettségizett 1923-ban, majd Brünnben folytatta tanulmányait.
► 1927-ben végzett, és az oroszkai cukorgyár gazdaságában kapott munkát.
► 1937-ben Lontóra került, ahol László bátyjával közösen bérelte az egykori Jekelfalussy birtokot új tulajdonosától, a lévai dr. Vidličkától.
► 1942-ig irányította nagy szakértelemmel a 700 holdas hajdani mintagazdaságot. Ekkor munkaszolgálatra hívták be, és kevéssel a második világháború vége előtt a matthauseni haláltáborba vitték.
► 1945-ben innen tért vissza Lontóra, majd Ipolyságra, hogy megkeresse 1943-ban elhunyt édesanyja sírját. Itt értesült apja és Erzsébet húga (Kinszky Lászlóné), valamint unokaöccsei halálhíréről. Mindannyian Auschwitzban vesztek el.
► A magyar mellett hibátlanul beszélt szlovákul, németül, de cigányul is megértette magát.
► A háború után fivérével, Lászlóval együtt Lontón szerettek volna új életet kezdeni. A kialakulóban levő politikai helyzet miatt azonban mégis inkább Budapestre költöztek, s a húsiparban kamatoztatta szakmai tudását. Dolgozott a Kaposvári Húsüzemben, a budapesti László Lajos és Gyula Hentesárugyárban, a Józsefvárosi Húsipari Vállalatnál, végül a Terimpex osztályvezetőjeként haláláig irányította a magyarországi szarvas marha-, ló- és sertésexportot.
► 1952-ben belügyminisztériumi jóváhagyással nevét Szlovák Ferencre változtatta.
► 1952. decemberében feleségül vette Klein Éva tanárnőt.
► Mindössze 62 évet élt. A városmajori Sebészeti Klinikán hunyt el 1967. december 4-én. Nyughelyét gránit sírkő jelzi a Budapesti Központi Izraelita temetőben.

Jekelfalussy József (1849-1901)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1849. október 9-én született Rimaszombaton.
► Édesapja ügyvéd volt, Jekelfalván és Feleden birtokos.
► Feledről Lőcsére költözött a család.
► Iskoláit Lőcsén (német nyelvű gimnázium), Eperjesen és Nagyszombatban (érseki főgimnázium - érettségi) végezte.
► 1869-től 1873-ig a budapesti egyetemen jogot és egyidejűleg statisztikai tanfolyamot hallgatott.
► 1869-ban belépett a Földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium statisztikai osztályába díjnokként, s elvégezte az ekkor indított statisztikai szaktanfolyamot.
► Pályafutását 1871-ben az Országos Statisztikai Hivatalnál mint gyakornok kezdte, melynek 1888-tól aligazgatója.
► 1874-ben jogi doktorátust és ügyvédi diplomát szerzett.
► 1876-ban segédfogalmazóként részt vett a budapesti nemzetközi statisztikai kongresszuson.
► 1878-ban a monarchia 200.000 embert mozgósított a boszniai háború miatt, köztük Jekelfalussy Józsefet is. Boszniából visszatérve még abban az évben feleségül vette Podhorszky Györgynek, Hont vármegye alispánjának leányát, Erzsébetet.
► 1881-ben miniszteri titkár.
► Legelső tanulmányát (Magyarország műveltségi állapotai) a Budapesti Szemle adta közre 1882-ben.
► 1883-ban akadémiai jutalomban részesült Községi pénzügyek főbb eredményei című munkájáért.
► Keleti Károlynak 1892-ben történt elhalálozása után, július 14-étől miniszteri tanácsos és az Országos Statisztikai Hivatal igazgatója lett.
► Nevéhez fűződik a hivatalos magyar statisztika bizonyos mértékű megreformálása és pozícióinak megszilárdítása.
► A Magyar Tudományos Akadémia 1888-ban levelező, 1892- ben pedig rendes taggá választotta.
► 1898-ban az ország költségvetéséből megépíttette a Statisztikai Hivatal központi épületét.
► 1889-től 1895-ig a Közgazdasági Szemle szerkesztője.
► 1901. február 12-én halt meg Budapesten, a lontói temetőben helyezték őt örök nyugalomra a családi sírboltban.
► Cikkei a Nemzetgazdasági Szemlében, a Budapesti Szemlében, a Közgazdasági Szemlében jelentek meg.
► Tagja volt a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek és számos más hazai és külföldi tudományos társaságnak.

► Korszerűsítette a népszámlálások és helységnévtárak szerkesztésének módszereit, létrehozta a kormány-
jelentés intézményét, megteremtette a mezőgazdasági statisztikát, megszervezte az első országos cigány-
összeírást és foglalkozott a bűnügyi statisztika szerepével és fontosságával is

Művei
-------------------------
Magyarország műveltségi állapotai (1882)
Népünk hivatása és foglalkozása az 1880-ban végrehajtott számlálás szerint (1882)
A Szent István korona országainak népessége (1882)
A községek háztartása és pótadójuk 1881-ben (1883)
A községi pénzügy főbb eredményei hazánkban (1883)
Hazánk bűnügyi statisztikája, 1873-80 (1883)
Tanulmányok népünk életviszonyairól (1884)
A nemzetiség (1884)
Magyarország népességének megoszlása (1884)
Magyarország népességi statisztikája (1884)
Magyarország háziipara az 1884. év elején (1885)
Magyarország malomipara 1885. év elején (1885)
Magyarország iparstatisztikája 1885-ben (1886)
Fogházaink állapota (1887)
A fonó- és szövőipar szerepe áruforgalmunkban és teendőink (1889)
Adatok a fonó- és szövőipar állása és forgalmáról (1889)
Néhány szó jövő népszámlálásunkról (1890)
A kereskedelemügyi miniszternek 1889. évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentése (1890)
A vasutak szerepe állami háztartásunkban (1891)
Statisztika és logika (1891)
A magyar korona országainak helységnévtára (1892)
Keleti Károly emlékezete (1892)
Emlékbeszéd Keleti Károly fölött (1893)
Az államtudományok oktatása és állami életünk igényei (1894)
Az új agrár statisztika (1894)
Értelmiségünk és a magyarság (1894)
Az ezredéves magyar állam és népe (1896)


Az MTA Nemzetgazdasági Bizottságának megbízásából Vargha Gyulával közösen szerkesztette a Közgazdasági
és Statisztikai Évkönyv című sorozatot (1887-1894).

 Születésének 150. évfordulója
-------------------------------------------------------------------------------------------------------- ------
„1999-ben már falunap keretében emlékezett meg Lontó népe Jekelfalussy József jogtudor 150. születésnapjáról.
A szentmisével és koszorúzással egybekötött ünnepséget a budapesti Központi Statisztikai Hivatal (KSH) akkori munkatársai is megtisztelték jelenlétükkel. Dr. Dányi Dezső (1921-2000) akadémikus, nemzetközi hírű demográfia kutató rövid előadásban méltatta Jekelfalussy József életét és mukásságát, Dr. Mellár Tamás, a KSH elnöke a sírboltnál emlékezett nagynevű elődjére, Dr. Jeney Zsuzsa, a KSH Levéltárának igazgatónője pedig az emlékkiállítást nyitotta meg.
A baráti szálak a tudományos intézet és Lontó között a mai napig sem szakadtak meg: 2000. november 2-án a falu küldöttsége részt vehetett a Magyar Tudományos Akadémia megalakulásának 175. évfordulója alkalmából az MTA Statisztikai Bizottsága által szervezett tudományos ülésen, ahol tartalmas előadások hangzottak el a magyar statisztikus akadémikusokról.” [1]

Jekelfalussy Lajos (1848-1911)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1848. október 1-jén a zemplén megyei Szacsur községben született.
► Nagyapja, Jekelfalussy József császári és királyi kamarás 20.000 forinttal járult a Ludovika alapításához és 10 – 10.000 forintot adományozott a Nemzeti Múzeum és a Nem­zeti Színház céljaira.
► 1869. szeptember 16-án az eperjesi 37. számú honvédzászlóaljhoz avatták fel.
► 1869. október 24-én hadnaggyá nevezték ki.
► 1876-78-ban a hadiiskola hallgatója volt.
► 1879-80-ban tanár volt a Ludovika Akadémián, később a hon­védelmi minisztérium ügyosztályába került.
► 1890-ben ezredessé, 1892. október 16-án a szatmári 12. honvédgyalogezred parancsnokává nevezték ki. Ekkor kapta elismeréséül a Vaskorona-rendet.
► 1894-ben a debreceni 80. gyalogdandár parancsnoka volt.
► 1896-ban vezérőrnagy lett, három év múlva a székesfehérvári V. honvédkerület parancsnokává neveztetett ki.
► 1901-ben a Lipót-renddel tüntette ki Ferenc József.
► 1905-ben császári és királyi altábornaggyá léptette elő.
► Az alkotmánypárt tagja volt.
► 1906-ban a zólyomi kerület képviselője.
► A Wekerle-kormány (1906-1910) honvédelmi minisztere.
► 1911-ben halt meg.
► Kastélya volt a faluban, s ma a lontói temető családi sírboltjában pihen.

Kaas Ivor (1842– 910)
Családja
------------------------------------

► Édesapja Kaas Ede báró, főhadnagy a Walmoden nevű német lovasezrednél.
► Édesanyja Ivánka Ida, Ivánka Zsigmond és Ivánka Imre nővére.
► Felesége Lónyay Ilona (1848 – 1934).
► Fia Kaas Albert báró, egyetemi tanár.
► Lánya Kaas Klementina bárónő, kinek férje Ambrózy Gyula, államtitkár.

Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------

► 1842. január 24-én született Lontón.
► Apai részről dán eredetű családból származott.
► A család Farmoson, Pestmegyében telepedett le.
► Középiskolába Pozsonyban és Szarvason járt.
► 1859-től a pesti egyetemen jogot tanult.
► 1860. március 15-i, a Forinyák Géza halálos sebesülését okozó tüntetés során több fiatallal, valamint Táncsics Mihállyal együtt letartóztatták - Budán 7 hónapot töltött börtönben.
► 1863 és 65 között egy amszterdami bankház alkalmazottja.
► 1866-ban a pesti városi számvevőségnél díjnok.
► 1866. decemberétől a Jókai Mór szerkesztette Hon szerkesztőségi munkatársa.
► 1867. szeptemberétől báró Podmanyiczky Frigyes Hazánk című lapjának a munkatársa.
► 1868-70 között részt vett egy kelet-ázsiai expedícióban (Sziám, Kína, Japán).
► 1870-től a Miniszterelnökség sajtóirodájában fogalmazó.
► 1871-75 között a Reform szerkesztőségi munkatársa.
► 1875-től 1894-ig a Pesti Napló főmunkatársa.
► 1875-től a hátszegi választókerület országgyűlési képviselője. 1888-1892 között Budapest IV. kerületét, 1903-tól a nyitrazsámbokréti választókerületet képviselte a magyar parlamentben
► 1881-től főmunkatársa az általa is alapított Budapesti Hírlapnak.
► 1903-tól az Alkotmány munkatársa
► A Magyar Államban, a Tiszántúlban, a Pressburger Tagblatt- ban, és a Magyarországban is jelentek meg cikkei.
► 1907-től a Petőfi Társaság tagja.
► 1909-ben elnyerte az Akadémia Bródy Zsigmond- díját
► 1910. december 29-én halt meg Budapesten. A Kerepesi úti temetőben van eltemetve. Sírverse:


„Dánia vadviharos talaján hajtott ki családfád
S tégedet ősi hazánk nagyjai közt szeretnék.
Lelked a zord észak viharát hordozta magában
Míg rá fényes egünk hinte derüs ragyogást.
Igy nyer acélos erőt aranyos színt mesteri tollad
Irtva tiporva gonoszt, védve a szent ideált.
Krisztusi hit igazát epekedve, rajongva kerested
S mint a szelid szeretet, otthonod éke vala.”
(Raffay Sándor)

Művei
----------------------------

A Keletázsiai expedíció (Pest, 1869)
Ítélet napja (szomorújáték, Bp., 1876)
A buddhizmus és a halottjai (tanulmány, 1873)


Róla írták
---------------------------------------

1903. december 4-én a Pesti Hírlap parlamenti tudósítója írta:
"A harcos ellenfelek fáradtan gyülekeztek az ülésteremben. Az ellenzéki oldalon harmincan, a kormánypárti részen
pedig százan vannak. Ennyi bőven elegendő volt ahhoz, hogy az ellenzék követeléseit a kormány-párt leszavazza, vagy elvesse. (...) A folyósón a kormánypártiak összebújnak egy-egy sarokban, nagyon kicsi emberek, nagyon fontos államférfiúi arcokat, mondhatnók ábrázatokat vágnak, azon az alapon, hogy mindenkinek olyan pofája van, amilyet vág, tehát államférfiúi képet is lehet szerezni, ha az ember olyat vág. (...) A névszerinti szavazás közben megint Makkai Zsigmond rendezett egy kisebb fajta szenzációt, amikor báró Kaas Ivor nevét olvasták. Felkiáltott gróf Esterházy Mihály jegyzőhöz:
- Ez nem igazság! Amikor más grófnak és bárónak nevét olvassák, akkor meghajolnak és most báró Kaas
Ivor őnagyságának azt se mondják, hogy báró és nem is hajolnak meg!
- Vizet! Vizet! Zuhanyt! - kiáltották a jobboldalról.
Perczel Dezső Házelnök rácsengetett és rendreutasította:
- Mégsem engedhetem - felelte Makkai Zsigmond - az nem igazság, hogy a mi bárónkat másképpen olvas-
sák, mint a többi bárókat.
- Még egyszer rendreutasítom - csengetett rá Perczel.
- Ki kel vinni! Ki kell vinni! - javasolták jobb felől.
- Mit kell kivinni?- tudakolta Makkai.
Makkai Zsigmondra ráfogták, hogy erősen működik benne a spiritusz és kicsalták a folyósóra. azután ott folytatta az
agitációt, de olyan hangosan, hogy senki se mert a közelébe menni. Bizonyos emberi és állati testrészeket nagy
előszerzettel emlegetett. Képviselő társai végül nagy nehezen elcsalták egy kávéházba. Az ülést tovább tartották."[1]

Ady Endre: SZELÍD, ÚJ JEGYZETEK II. (Szegény Kaas Ivor)
Kaas Ivor bárót olyan kitüntetés érte, ami csak igazán nemes, poétaszerű, rendkívüli embereknek szokott kijárni. Tudniillik halála után engedik teljesülni olyan vágyát, ami életében a megbékülés, elégültség illatos örömével fogta volna körül a szívét. Milyen kínosan büszkeséges, nagy vágy a volt az ő dán katonabáróságának magyar bárói elismertetése - a családja számára. Nem volt közönséges ember, s meg kellett előbb halnia, hogy nagy vágya teljesült,
s én mégis olyan nagyon sajnálom az ilyeténképpen dicsőségességig jutott, szegény, halott Kaas Ivort. (Világ, 1912. május 16.) [2]

Keszler József (1846–1927, újságíró, író, színikritikus) 1873. május elsején, a megnyíló Párizsi Világkiállításra Kaas
Ivor társaságában utazik el Franciaországba, tudósítónak. Kaas Ivorról nyilatkozva mondja, hogy: "... ő kalauzolt el
a gyönyörű tárlaton, ő nyitotta meg szemeimet a művészeteknek, ő érttette meg velem a művelődés szépségét és minden
 nagyságát... ő keltette bennem az élet tiszta élvezeteinek becsülését és kívánságát..."[3]

Rajner Pál (1823-1879)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1823. február 28-án született Pesten.
► Bécsben tanult a Theresianumban.
► 1844-ben az udvari kancellária gyakornoka, majd tiszteletbeli fogalmazója lett.
► 1848-ban a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban fogalmazó, a szabadságharcban
Ivánka Imre, majd Guyon Richard hadsegédje.
► 1861-ben Hont vármegye alispánja.
► 1865-től az Ipolysági választókerület országgyűlési képviselője.
► 1867-ben Heves vármegye királyi biztosa
► 1868-ban Bars vármegye főispánja.
► 1869. okt. 21-től, 1871. febr. 10-ig Andrássy kormányának belügyminisztere.
► Súlyos idegbaja miatt lemondott, de mint a Deákpárt hű tagja ezután is tevékeny részt vett a közügyekben.
► Az 1872. választások alatt a párt végrehajtó bizottságának egyik tagja volt.
► A választások után eltávozott a fővárosból s egy férfi rokona társaságában élt Lontón, ahol 1879.
szeptember 9-én önkezűleg vetett véget életének. Közvetlenül a templom melletti sírboltban van eltemetve.

Rakovszky Béla (1860-1916)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1860-ban született Pozsonyban.
► Középiskoláit és a jogot szülővárosában elvégezvén, a diplomáciai pályára lépett.
► Működését Egiptomban kezdte az ottani osztrák-magyar diplomáciai ügyvivőségnél.
► Később Zanzibárban volt tanulmányúton. Ekkor Bismarck herceg javaslatára Kálnoky külügyminiszter beosztotta
Knorr német tengernagyhoz, aki kiegyenlítette a Németország és a zanzibári szultán között felmerült differen-ciákat.
A két fél között létrejött szerződést Rakovszky szövegezte.
► Ezután a teheráni osztrák-magyar követségnél ügyvivő lett, majd Kállay külügyminiszter kívánságára beosztották
a közös pénzügyminisztérium boszniai osztályába, ahol a muzulmán műipar fejlesztésével bízatott meg. Kállay
megbízásából ekkor ismét Perzsiába és Beludzsisztánba ment muzulmán műtárgyakat gyűjteni a szerajevói múzeum
számára.
► Később ismét kiküldetett Ázsiába a magyar és az osztrák kormány, valamint a boszniai kormányzat megbízásából
a keleti lótenyésztés tanulmányozására.
► Azután a konstantinápolyi nagykövetségnél és a belgrádi követségnél szolgáit, később Kairóban, majd
Buenos-Airesben osztrák-magyar diplomáciai ügyvivő volt, azután a kormány megbízásából földkörüli útra indult.
► Újjászervezte az osztrák-magyar diplomáciai és konzuli kart Dél- és Közép-Amerikában.
► Ezután a párizsi osztrák-magyar nagykövetséghez került, előbb mint másodosztályú, majd mint első osztályú
követségi tanácsos.
► Beszél magyar, német, francia, olasz, spanyol, angol, perzsa, arab és török-tatár nyelven.
► A francia becsületrend tisztje s a Lipót-rend lovagkeresztese és a porosz vörös sas­rend birtokosa.
► Utazásairól 1894-ben az Országos Kaszinóban felolvasást is tartott.
► Az 1906. évi általános választások alkalmával képviselővé választották a zsámbokréti kerületben.
► 1910-ben a keszthelyi kerület választotta meg.
► Egyik lakhelye a lontói Rakovszky-kúria volt, mely híres volt könyvtáráról is: közel 8000 kötetet őriztek itt, köztük
49 ősnyomtatványt és több eredeti unikumot.
► 1916. szeptemberében halt meg.

Rakovszky István (1832-1891)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1832. június 16-án született Pozsonyban.
► Rakovszky István királyi táblai ülnök és Gaszner Seraphin fia.
► Tanulmányait végezvén Lontón gazdálkodott.
► A Szent sír-rend középkeresztese és a pápai szent Gergely-rend lovagja volt.
► 1891. december 28-án halt meg Pozsonyban.


Cikkei
-------------------------
Hont vármegye régi tisztviselőinek emlékezete (1860, Új Magyar Múzeum)
Sághi prépostság emlékezete (1863, Magyar Sion)
Pozsony egyházai (1865, Magyar Sion)
Drégely vára emlékezete (1862, Magyar Tudományos Értekező)
Pozsonyiak két régi egyháza: Szent Lőrinczről nevezett egyház és a Szent Mihályról nevezett egyház (1862,
Magyar Tudományos Értekező)
Torna várának történeti vázlata(1862, Magyar Tudományos Értekező)
Adalékok a magyar ágyúk történetéhez (1875, Századok)
Alterthümliche Überliefereungen von Pressburg (Pressburger Zeitung)


Munkái
-------------------------
Pozsony sz. k. város rövid története (1865, Pozsony)
Das Pressburg Rathhaus und der Stadtrath, dessen Geschichte, Entwickelung und Verhältnisse im Mittelalter.
Nach archivalischen Quellen zusammengestellt aus den alterthümlichen Überlieferungen von Pressburg
(1872, Pozsony)

Szeniczey János (1824-?)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1824. február 18-án született Drégelypalánkon.
► Középiskolai tanulmányait Léván (1838), majd Pozsonyban (1839-1840) végezte.
► Ezután bevették az esztergomi papnövendékek közé.
► Bölcsészetet Nagyszombatban tanult.
► 1845-től Keszthelyen gazdagyakornok.
► 1846-47 között Pesten állatorvosi tanulmányokat végzett.
► 1847. októberétől gr. Forgách Miklós hont- viski uradalmában mint gazdasági írnok tevékenykedett
► 1848-ban beállt a honvédek közé.
► 1850-51 közötti marhavész idején mint okleveles állatorvos.
► 1852-56 között Lontón volt kasznár.
► 1857. január 1-én vette át Lónyay Gábor nagylónyai gazdaságát.
► Írt a M. Gazdába (1847), a Gazdasági Lapokba (1851, 1857-72), a Falusi Gazdába (1857), a Gazdasági
Közlönybe (1869-70)

Thék Endre (1842-1919)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► Orosházán született 1842. november 1-jén.
► Az elemi iskola után asztalos szakmát tanult.
► A békéscsabai Langi-féle műhelyben állítólag Munkácsy Mihállyal egyidőben inaskodott.
► Ezután először a fővárosba, majd 1860 körül Párizsba ment, ahol hosszabb időt töltött a műbútorgyártás tanulmányozásával.
► Hazatérve Budapesten szerény műhelyt nyitott.
► Néhány évvel később megvásárolta az Üllői úton működő Tauszig-üzemet, melyet később több száz főt foglalkoztató, gőzgépeket alkalmazó gyárrá fejlesztett.
► Üzeme 1885-re Magyarország legnagyobb és legjobban berendezett bútorgyárává vált, melynek működését az 1890-es években zongoragyártásra is kiterjesztette, s ezzel lerakta az alapját az első nagyobb szabású magyar zongoragyárnak. Gyára készítette az Operaház, a Tőzsde, a Kúria, a Károlyi- és a Wenckheim-palota berendezését is. A gyár nevéhez fűződik a Rippl-Rónai József által tervezett budai Andrássy-palota ebédlőberendezésének elkészítése is.
► 1896-ban vásárolt Lontón birtokot. 1300 magyar holdon gazdálkodott, a birtokot szakszerűen műveltette.
A Mathényiaktól megvette a hajdani Szentiványi-kastélyt is.
► 1897-től alelnöke volt az Országos Iparegyesületnek.
► Orosházán 1902-ben tanoncotthont létesített (15 szakmát oktattak) és megalakította az első tanoncszövetséget.
► Az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke s a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának az alelnöke volt.
► 1919. június 8-án halt meg Budapesten.
► Halála után az üzem először a Tűzoltó utcába költözött, majd 1938-ban végleg bezárt.

Beöthy Lidia (1903-1951)
Életrajzi adatok
---------------------------------------------------------------
► 1903. január 3-án született Budapesten.
► Édesapja, Beöthy László, az akkori Király Színház igazgatója.
► Érettségi után hosszabb ideig a Gyermekvédő Ligánál dolgozott.
► Az 1930-as években Beöthy Baba néven a bp.-i rádió bemondója és rendezője.
► 1935-ben a Vígszínház szerződtette.
► 1936–37-ben a Belvárosi és a Művész Színházban szerepelt.
► 1939-ben egy amerikai filmes cég bp.-i dramaturgnak szerződtette.
► 1945 után ismét a rádió alkalmazta.
► Fordítóként, dramaturgként is ismert.
► Egy ideig az ő tulajdonában volt a lontói Szentiványi- kastély, s gyakran tartózkodott itt.
► A falusiak csak „Böjti Babaként“ emlegetik.
► Budapesten halt meg 1951-ben.


Filmjei
----------------------------
• Budai cukrászda (1935)
• Az Aranyember (1936), rendező: Gaál Béla
• Évforduló (1936)
• A kölcsönkért kastély (1937), rendező: Vajda László
• Marika (1937), rendező: Gertler Viktor

 

 





 

 
EFO, s.r.o. Územné plány NajNákup Panorámy, virtuálne prehliadky, virtuálne cestovanie Slovenskom MEEN Ludia a voda
 
  
  O projekte | Právne informácie | Kontakt | © 2006-2017 TERRA GRATA, n.o. vytvoril PROFIT PLUS, s. r. o.